Lemli
Opitz
szindróma
Bevezetés
A Smith-Lemli-Opitz (SLO) szindróma egy genetikailag öröklődő koleszterin hiánnyal járó anyagcsere zavar betegség. Az SLO-ban szenvedő betegeknek alacsony a koleszterin szintje és magas a 7DHC szintje. Mivel a koleszterin a sejt membránok és szövetek illetve az agyi fehér állomány alapvető alkotó eleme, annak hiánya különböző fokú testi és szellemi fejlődési rendellenességeket és súlyos táplálási nehézséget okoz. Az SLO betegség jelenleg nem gyógyítható, de koleszterin pótlással a betegek állapota lényegesen javítható.
Történelem
A Smith-Lemli-Opitz szindróma egy olyan genetikai rendellenesség, amely jelentős kihatással van az érintett gyermek fejlődésére, mind a születése előtt, mind pedig azt követően.
A szindrómát először 1964-ben írta le három genetikus David Smith, Luc Lemli és John M. Opitz. Ők három olyan fejlődésben lemaradó fiú gyermeket vizsgáltak meg, akiknél azonos tüneteket véltek felfedezni. A három kisfiú nevének kezdőbetűi alapján a betegséget kezdetben RSH szindrómának nevezték el, csak később vált Smith-Lemli-Opitz szindróma néven ismertté. Habár a betegséget már a kezdetektől genetikai rendellenességnek tekintették, és hamarosan további több száz esetet diagnosztizáltak, még 30 évet kellett várni arra, hogy a tudósok rájöjjenek, mi is okozhatja ezt a betegséget.
1993-ban történt áttörés ez ügyben, amikor is felfedezték, hogy az SLO/RSH szindrómában szenvedő betegek szervezete nem képes megfelelő mennyiségben koleszterint termelni. Ez az anyagcsere zavar már születés előtt is problémát okoz, mivel a magzat maga nem képes előállítani a szükséges mennyiséget, és az anyától sem kap elegendő koleszterint. A legnagyobb gondok azonban csak születés után jelentkeznek ... Minden esetre ez a felfedezés, hatalmas jelentőséggel bírt, ugyanis innentől kezdve sokkal pontosabban lehetett laboratóriumban diagnosztizálni a betegséget. Ettől kezdve kézenfekvő kezelésnek tűnt a koleszterin pótlás ezeknél a gyermekeknél megadva nekik ezzel az esélyt arra, hogy megérjék a felnőtt kort.
Előfordulási gyakoriság
SLO szindrómát okozó hibás gént hordozó felnőttek aránya a lakosság körében 1:100-hoz!!!
Szerencsére annak a valószínűsége, hogy pont két hibás gént hordozó felnőtt találkozik egymással és vállal közös gyermeket, mindössze 1 a 100x100-hez, azaz 1:10.000-hez. Tovább javít a helyzeten, hogy két hibás gént hordozó szülő gyermeke csak 1:4 valószínűséggel lesz SLO szindrómás beteg. Emiatt az előfordulási gyakoriság viszonylag alacsony, 1 a 100x100x4-hez, azaz 1 a 40.000-hez. Ezt erősítik meg azok az európai és amerikai tanulmányok is melyek szerint minden 40.000-60.000 születésre jut 1 (egy) SLO szindrómás beteg. Az SLO szindróma tehát a ritka betegségek csoportjába tartozik. Fiúknál és lányoknál egyaránt azonos valószínűséggel előfordul, bár a fiúknál a kóros külső nemi jellegek miatt sokkal magasabb a felismerési arány.
Az afrikai és ázsiai népesség körében egyébként sokkal alacsonyabbra becsülik az előfordulási valószínűséget, míg az észak-európai és kaukázusi népesség körében pedig sokkal magasabbra.
Magyarországon évi 100.000 élve születést feltételezve, évi 2-3 SLO szindrómás csecsemő születik!
Tünetek, klinikai jellemzők
Az SLO szindróma klinikai tünet együttese rendkívül sokféle lehet. A tünetek gyakran átfedésben vannak más genetikai vagy kromoszóma rendellenességgel járó betegségek tüneteivel. Sajnos nincs olyan jellemző klinikai tünet, amely minden kétséget kizáróan bizonyítaná az SLO szindrómát, pont emiatt korábban rendkívül nehezen beazonosítható betegségről volt szó. Néhány gyermeknél csak egy két olyan apróbb elváltozás jelentkezik, mint például az összenőtt lábujjak vagy a szájpadhasadék, másoknál viszont csaknem a teljes tünet lista megfigyelhető.
Ma már szerencsére, ha felmerül az SLO legkisebb gyanúja is, akkor biokémiai elemzésekkel (7DHC és koleszterin szint méréssel) illetve genetikai vizsgálatokkal minden kétséget kizáróan be lehet azonosítani a betegséget!
Az SLO szindróma vezértünetei a következők:
alacsony születési súly, táplálási nehézségek, testi-szellemi fejlődési problémák, kis méretű fej, lapos áll, szájpadhasadék, összenőtt vagy rendezetlen 2-3. lábujj, hatodik kéz- és/vagy lábujj(ak), befelé forduló lábfejek, illetve jelentős ivarszervi problémák főleg fiúknál. A legsúlyosabb esetekre a keringési, légzési és táplálkozási rendszerek komoly hiányosságai a jellemzőek.
Általános tünetek: | |
|
Developmental delay |
|
Growth retardation |
|
Failure to thrive |
|
Intellectual disability |
|
Mental retardation |
Arc és fej alakváltozásai: | |
|
Small head - microcephaly |
|
Small chin - micrognathia |
|
Small upturned nose - anteverted nares |
|
Broad nasal bridge |
|
Low-set ears - abnormal pinna |
|
Hearing loss |
|
Dropping eyelids - blepharoptosis |
|
Epicanthal folds |
|
Strabismus convergens |
|
|
|
Cataract |
|
Metopic prominence |
|
Bitemporal narrowing ptosis |
|
Opistotonus tendencia |
|
Short, proximally placed thumbs |
|
Midline cleft palate - palatoschisis |
|
Broad aveolar ridges |
|
Arched palate |
|
|
Végtag abnormalitások: | |
|
2/3 toe webbing - syndactily |
|
Extra fingers or toes - polydactyly |
|
Short thumb - hypoplastic thenar eminences |
|
|
|
Single palmar creases |
|
club foot - pes varus |
|
A disproportion in the length of the upper arms and thighs - rhizomelia |
|
Hipotony |
Táplálási nehézségek: | |
|
Poor suckling/swallowing |
|
Permanent vomit - pyloric hipertrophy |
|
Small stomach - microsatria |
|
Pyloric stenosis |
|
Gastroesophageal reflux |
|
Malrotation |
|
Severe colic |
|
Constipation |
|
Chronic liver disease |
|
Colon aganglionosis |
|
Absent nerves in colon, |
|
Hirschsprung disease |
Keringési, légzési hiányosságok: | |
|
Heart defects |
|
Atrial and ventricular septal defects |
|
Hypertension |
|
Abnormal segmentation of lungs |
|
Pneumonia |
Idegrendszeri rendellenességek: | |
|
Holoprosencephaly Agenesis |
|
Excessive fluid in the brain - hydrocephalus |
|
Partial agenesis of the corpus callosum |
|
Corticalis atrophia |
Ivarszervek deformitásai: | |
|
Micropenis |
|
Cryptorchidism |
|
Undescendended testicles |
|
Scrotum bifidum |
|
Ambiguous genitalia |
|
Blind vagina pouches |
Vizelet kiválasztási rendszer problémái: | |
|
Hypospadias |
|
Renal malformations |
|
prolapse of the kidney |
Bőr elváltozások: | |
|
Photosensitivity |
|
Dry skin/Eczyma |
|
Cutis marmorata |
Magatartási zavarok, főleg nagyobb gyermek korban: |
|
|
Autism/Autistic features |
|
Antisocial, violent act |
|
Self-injurious behavior |
|
Hyperactivity |
|
Sleeping difficulties |
|
Learning disabilities |
|
Diagnosztika - biokémia
Az SLO szindrómában szenvedő betegek koleszterin szintézis folyamata nem működik megfelelően. A koleszterin bioszintézis utolsó lépését katalizáló 7-dehidrokelszterol-reduktáz enzim aktivitása alacsony. Ez az enzim felelős azért, hogy a 7-dehidrokoleszterol (7DHC) szubsztrát koleszterinné konvertálja. Mivel ezt maradéktalanul nem teszi meg, így a szervezet önmaga nem képes elegendő koleszterint termelni, következésképpen a 7DHC felhalmozódik a betegek vérében. Az SLO szindrómában szenvedő betegek koleszterin szintje ennek megfelelően kevesebb, míg 7DHC szintje magasabb, mint a normál határérték.
A laboratóriumi diagnosztikához tehát, vérvizsgálatra van szükség, melynek során megállapításra kerül az SLO gyanús beteg vérében lévő koleszterin illetve 7DHC szint. A vérvizsgálatot szakorvosi rendelőkben lehet igényelni.
Újszülött korban a szérum koleszterin referencia tartománya: 1,2-5 mmol/L, a 2.-12. hónapban 1,6-5,6mmol/L (irodalom: Soldin SJ: Pediatric Ref. Ranges, AACC Press, 2003). Ha ezen tartományok középértékét tekintjük újszülött kori átlagnak, akkor a 3,4 mmol/L alatti kolesztein szint gyanújel lehet. Önmagában azonban ez nem elég, ilyenkor a klinikai tünetek meglétekor 7DHC vizsgálat is szükséges. Súlyos esetekben a koleszterin gyakran 1 mmol/l alatti. A 7DHC gén a 11-es kromoszóma q13-as régiójában található.
(EU-n kívüli szakirodalomban leginkább a mg/dl mértékegységgel találkozni. Ilyen esetekben az átváltás a következő: 1 mg/dl=0,0259 mmol/L)
A koleszterin hiány mértéke korrelál a betegség súlyosságával. Minél nagyobb a koleszterin hiány annál súlyosabb esetről beszélhetünk. A betegség várható kimenetelét tekintve a 7DHC szint is általában valamennyire irányadó, mert mennyisége arányos az enzim hiánnyal. A génmutáció szintén irányadó paraméter. Bizonyos mutációkkal általában rosszabb kimenetel várható.
Fontos megemlíteni, hogy a dokumentált esetek egy nagyon kicsi részénél a betegeknek normál vagy közel normál koleszterin szintje volt. Ugyanakkor, ezen betegnél is megemelkedett 7DHC szintről számoltak be. Emiatt a koleszterinszint mérés mellett a pontos diagnózis érdekében a 7DHC szintet is mindig ellenőrizni kell.
A magas 7DHC szint ugyan jól leírja az SLO betegséget, viszont olyan felnőtteknek, akiknek magas dózisú haloperidol kezelésük van, szintén magas lehet a 7DHC szintje, mégsem SLO betegek.
Koleszterin
A koleszterin a sejt membránok, és az idegszálak zsírszerű védőköpenyének (a myelin-nek) az egyik fő alkotóeleme illetve alapvetően szükséges a szteroid hormonok és az epesav előállításához is. A koleszterin hiány értelemszerűen súlyos következményekkel járhat.
Diagnosztika - genetika
Az SLO szindróma monogénes, autoszomális recesszív (AR) öröklődés útján származtatott betegség. A monogénes (mendeli) öröklődés esetén egyetlen génpár határozza meg az adott betegséget. Az autoszomális recesszív (AR) öröklődés esetén a betegségért felelős recesszív gén (illetve génpár) valamelyik testi kromoszómán (autoszomán) helyezkedik el.
A recesszív génre nézve homozigóta SLO szindrómás beteg gyermek hibás génjeit általában a klinikailag egészséges heterozigóta szüleitől kapja. A hibás gént hordozó szülők esetében a kromoszómapár másik tagján az ép fejlődést biztosító normális allél található, emiatt a szülők egyáltalán nem mutatják az SLO szindróma jellegzetes tüneteit. A heterozigóta (hordozó) szülők vagy a hibás vagy a normális allélt adják át utódaiknak. Két heterozigóta (hordozó) szülőnek tehát 25%-os valószínűséggel genetikailag egészséges gyermeke lesz, 50%- valószínűséggel hibás gént hordozó (heterozigóta) de klinikailag tünetmentes gyermeke lesz, és „csak" 25%-os valószínűséggel születik SLO szindrómás beteg gyermeke.
A felnőtt kort megélő SLO szindrómás szülőnek és a hibás gént hordozó, de tünetmentes párjának gyermeke 50%-os valószínűséggel SLO szindrómás lesz. Mivel azonban legtöbb AR módon öröklődő betegség (például SLO) esetén a homozigóták sajnos nem érik el az ivarérett kort ez az eset valószínűtlen. További információ: http://vitalitas.hu/konyvek/genetika/gen5.htm
Azon betegeknél, ahol a laboratóriumi vizsgálat igazolta, hogy a normál határérték alatti a koleszterinszintet, illetve a magas 7DHC szintet, indokolt a genetikai megerősítés. A géndiagnosztikát szakorvosnál kell igényelni. Magát a vizsgálatot a DE OEC KBMPI végzi.
Terápia
A Smith-Lemli-Opitz szindróma jelenleg gyógyíthatatlan betegség!
Mióta azonban 1993-ban felfedezték, hogy az SLO/RSH szindrómában szenvedő betegek szervezete nem képes megfelelő mennyiségben koleszterint termelni, ettől fogva kézenfekvő terápiának tűnik a rendszeres és ellenőrzött koleszterin pótlás. Megfigyelték, hogy gondos koleszterin adagolás és következetes táplálás esetén valóban sokat javulhat a betegek állapota.
Koleszterin pótlás
A koleszterin pótlás történhet természetes módon, például tojás sárgája bevitellel, vagy koleszterin gyógyszer adagolással. Habár az anyatej gazdag koleszterinben, sajnos ez messze nem fedezi az SLO-s csecsemők növekedéséhez szükséges koleszterin igényt. A normál tápszerek többsége pedig alig-alig tartalmaz koleszterint, emiatt a céltudatos pótlás mind szoptatás, mind gyerek tápszeres táplálás esetén elengedhetetlen.
A koleszterin kiegészítéssel kapcsolatban ellen javallatot nem ismerünk. Koleszterin diétával kapcsolatban komplikációkról nem számoltak be. Sajnos nagy a kockázata a placebo effektusnak.
Koleszterin terápiát csak szigorú orvosi felügyelet mellett szabad folytatni. A testsúly, magasság és fej körfogat alakulását, valamint az aktuális koleszterin és 7DHC szintet folyamatosan ellenőrizni kell és az adagolást ehhez igazítani.
A táplálási nehézségek illetve az élvezhetetlen ízű koleszterin miatt a mesterséges táplálás különböző formái gyakran szükségesek az SLO betegeknél.
Sztatin adagolás
Terápiaként HMG-Co-A reduktázt gátló statinokat is alkalmaznak.
Epesav kiegészítés
A koleszterin az epesav képzéshez is szükséges. Az epesav hiánya zsír oldási és felszívódási problémákhoz vezethet, mely szintén kihatással lehet a testi fejlődésre. Terápiaként tehát epesav kiegészítés is megfontolandó a májbetegségek megelőzése érdekében.
Hormon kezelés
Terápiaként igény szerint hormonkezelés javallott.
Testi korrekciók, szellemi fejlesztés
Az SLO szindróma klinikai tünet együttese rendkívül összetett. Emiatt betegről-betegre különböző vizsgálatokra, beavatkozásokra van szükség. Látványos eredményt csak következetes és kitartó gyógyszeres kezelésektől lehet várni. A leggyakoribb speciális kezelések és azok okai - messze a teljesség igénye nélkül - a következők:
Genetika |
diagnosztika |
Biokémikai | laborvizsgálatok, 7DHC tesztek |
Sebészet |
centrál véna, és gyomorszonda be- kihelyezés |
Arcsebészet |
szájpadhasadék korrekció |
Ortopédia |
dongaláb, rendezetlen ujjak |
Belgyógyászat |
máj elégtelenségek, veseproblémák, reflux vizsgálat |
Dietetikus |
táplálkozási tanácsadás |
Korai fejlesztés |
szellemi és testi képesség fejlesztés |
Dévény módszer |
mozgás terápia |
Kinezio tape |
gyógytorna |
Logopédia |
hangképzés fejlesztés |
Pszichológus |
magatartás problémák kezelése |
Fogászat |
fogszabályozás |
Fülészet |
hallás javítás |
Plasztika |
orr, fülkagyló korrekció |
Életkilátások
Az SLO szindrómás betegek állapota csak rendkívül széles skálán írható le. A spektrum egyik vége az, hogy a legtöbb SLO szindrómás magzat meg sem születik, mert az anya a terhesség korai szakaszában elvetél, vagy pedig a születés utáni néhány héten belül elveszti újszülöttét. Ilyenkor nagyon gyakran ki sem derül a vetélés igazi oka. A spektrum másik végén azon SLO-s betegek vannak, akik ugyan megérik a felnőttkort, képesekké válnak önálló mozgásra és valamilyen szintű kommunikációra, ugyanakkor önálló felnőttkori életvitelük sajnos még nekik is valószínűtlen.
Csaknem mindegyik SLO szindrómában szenvedő beteg központi idegrendszeri problémákkal és testi, szervi rendellenességgel születik, emiatt fejlődésük során számos hátrányt kell leküzdeniük.
Azon betegek a leginkább veszélyeztettek, akinek a koleszterin szintje rendkívül alacsony. Esetükben a legmagasabb az elhalálozási valószínűség. Kevésbé súlyos esetekben megfelelő orvosi felügyelet mellett és gondos táplálással, táplálkozással normál élettartam is elérhető.
Korai diagnózissal és átgondolt, következetes terápiával a betegek állapota jelentősen javítható, élettartamuk meghosszabbítható.
A koleszterin pótlással, akár normál súly gyarapodást is el lehet elérni. A koleszterin kiegészítés enyhíti a betegek kedvezőtlen magatartási tüneteit és javítja az általános egészségi állapotát. A koleszterin diéta jótékony hatással van mind gyermek mind idős korban, emiatt érdemes elkezdeni még akár felnőtteknél is.
Figyelmeztetés!
Az SLO szindróma fenti leírása interneten publikált írások felhasználásával és személyes megfigyelések alapján született. Ehhez mérten kell kezelni az abban leírtak igazság tartalmát.
Ez a honlap nem helyettesít semmilyen szakorvosi vizsgálatot. Tilos ezen honlap információi alapján SLO szindrómás vagy SLO gyanús betegek gyógykezelése.
Az ebbõl eredõ egészségügyi és anyagi károkért a honlap szerkesztõi értelemszerûen felelõsséget vállalni nem tudnak.